Kedves babára várók és kedves babavárók!
Kedves hölgyek, kedves férfiak – kedves (házas)párok, kedves (leendő) szülők!
Már pont egy hete tervezem, hogy ezt megírom.
Csak bennem mindig alakulnak-formálódnak az érzések-gondolatok.
Aztán valami lökést ad.
Ma az adott lökést, hogy délelőtt megláttam a facebook-on egyik nagyon kedves ismerősöm 17 éves unokahúga festményét. A címe: Itt a tavasz, nyílnak már a karanténok.
Azonnal összeállt bennem a blogírás és azonnal elkértem hozzá a képet. Nézzétek, milyen szép. Nekem szép és mély. Köszönjük szépen, Bori!!
Hátakkor, belevágok …
Egykori érintettként, sorstársként, mostanra lombikos anyukaként és mentálhigiénés szakemberként írok most neked.
Remélem, írásom jó egészségben talál téged, és remélem, családodban is a lehetőségekhez képest minden rendben van.
Most, a koronavírus idején, az otthoni bezártságban olyan, mintha félbeszakadt volna az életünk. Ha nem is félbeszakadt, ám mindenképpen totál átalakult.
Azt érzem, hogy egy amúgy is elszigetelt „meddőségi” élethelyzetben (Ki vagyok? Mi történik velem? Hova tartozom? Miért pont én? Titkolóznom kell.), még izoláltabb helyzetbe került a gyermekére váró pár azzal, hogy be kellett zárkóznia otthonába. Nincsenek meg a megszokott személyes kapcsolódások. Az elszigeteltség felerősödhet.
Nem tudom pontosan, a férfiak ezt hogy élik meg, de átérzem a női oldalt.
Magam is voltam a nehezített fogantatás elszigetelt élethelyzetében, amikor 4 évig vártam, hogy anya lehessek. De legalább mozoghattam szabadon.
Mostanra, lombikos anyukaként (van egy csodás 11 éves lányunk) viszont a belső szabadságvágyamban érzem nagyon korlátozva magam azzal, hogy itthon kell lennem (dupla Nyilas vagyok.)
Minden elismerésem és együttérzésem azokkal, veletek, akiket most duplán sújt az elszigeteltség-érzés.
Akár termékenységi problémák miatt a babátokat várjátok még, akár már úton van gyermeketek, „benti” biztonságban, a méhedben … azt érezheted, hogy a kinti világban most eluralkodott a bizonytalanság. Ettől automatikusan belső világod is megborulhat. Ilyenkor mindannyiunkban felütheti fejét a szorongás és a félelem. A szorongás az, amikor azt érzed, hogy valami nincs rendben, nem érzed a biztonságot, nem tudod, mitől félsz. Félelem pedig az, amikor a szorongásod már tárgyat talál magának.
Félhetsz most a konkrétan a koronavírustól és emellett szoronghatsz, hogy mit hoz a jövő.
Praxisomban és tágabb „meddőségi” körökben most nagyon sok hölgynek, párnak abbamaradt vagy el sem kezdődött az orvosi segítség, az asszisztált reprodukció, a meddőségi kezelés. Van, akinek pont a stimuláció előtt fújták le a protokollt, van, aki éppen már stimulációban volt. Az egyik vendégemet például a stimuláció végén érte a karantén híre, miközben már eljutott a petesejtleszívásig és megtermékenyítésig. Döntenie kellett, hogy kéri-e a beültetést vagy lefagyasszák nekik az embriókat. Nagyon nehéz döntés. Ha a fagyasztást kérik, honnan tudják, hány hónapot kell várni? Felébrednek-e a „fagyibabák”? Kiújul-e a hölgy megműtött endometriózisa? Már eddig is vártak oly sokat, most akkor pont a célszalag előtt kéne megállni?
Persze, nem tudhatjuk pontosan, kinek mi a célszalag. A petesejtleszívás? A spermiumok minősége? A megtermékenyített petesejt, a zigóta osztódása? Az embrió fejlődése, életben maradása? A beültetés? Az első ultrahang? A 12 hetes ultrahang? A szülés-születés? – Tele van az életünk célszalagokkal. És ez még csak egy élet kezdete.
És ha a beültetést választják, már ahol még megcsinálják, jól döntenek-e? És ha mellette döntenek, pozitív lesz-e a teszt? Ha nem, miért nem? Ha pozitív lesz, milyen lesz a várandósság? Ha esetleg probléma merül fel, az felmerült volna-e koronavírus-mentes időkben? Megannyi bizonytalan kérdés – amik jó része sokszor normál esetben is ott lebeg.
És mi van azokkal a kismamákkal, akiknek akár spontán, akár orvosi segítséggel fogant meg épp még a járvány előtt a kisbabájuk? Milyen lesz a várandósság? Úgy testileg, mint lelkileg?
És mi van azokkal az anyukákkal, akik mostanában szülnek? Biztonságban vannak/lesznek-e ők és gyermekeik? Biztosan senki nem erről álmodott.
És … és … és …
… ezzel a sok-sok kérdéssel most be vagy zárva, még jobban el vagy szigetelve. Otthon vagytok a pároddal, ami szintén egy szokatlan helyzet. Helyzet, ami hol összekovácsol, hol eltávolít, hol feszültséget hord magában. Hol kis, hol nagy feszültséget. A már sokszor amúgy is feszült helyzetben.
Az amúgy is érzelmi hullámvasút most mintha még nagyobb hullámokat hozna.
Tiszta szívemből azt javaslom neked-nektek, hogy maradjatok most a jelenben. Itt és most.
Lefújták a kezelést/beültetést? – OK.
Te döntöttél úgy, hogy nem vállalod most a lombikkezelést? – OK.
Épphogy pozitív lett a teszted, akár spontán foganással akár inszeminációval/lombikkal? – OK.
Második-harmadik trimeszterben vagy? – OK.
Nemsokára szülni fogsz? – OK.
Mit tudsz ezekben a helyzetekben itt és most tenni?
Tudatosan törekedj arra, hogy maximálisan mindent megtegyél azért, hogy minden rendben legyen veled-veletek. Értem ezalatt a táplálkozást, az alvást, az online kapcsolódásokat, munkát, hobbit, mozgást. És a LÉLEGZÉST. Feszült helyzetben, izgalomban felszínesen lélegzünk. Jusson ez eszedbe olykor-olykor, és lélegezz át jó mélyen.
Például most. …. LÉ-LE-GEZZ ….
(Tudtad, hogy korábban a lélegzés lélekzés volt?)
Képzeld el, ahogy kifújod a régit, azt, amire már nincs szükséged és beszívod az újat, amiből építkezhetsz.
Képzeld azt, hogy most végre mindent megtehetsz egy helyben, ki sem kell mozdulnod. Én is elképzelem.
Játssz el most azzal a gondolattal, hogy ebben mi a jó. Én is ezt teszem.
És kérlek, fogadd el, hogy a rajtunk kívül álló dolgokat nem tudjuk kontrollálni. Eddig sem tudtuk, de most még nagyobb leckét kapunk ebből. Én magam is, csak épp más életterületen, mint ti.
Igyekezzetek pároddal támogatni és szeretni egymást, de emellett legyen mindkettőtöknek én-ideje is.
Van erre egy nagyon jó kis videó, biztosan ismeritek. Érdemes akár együtt is megnézni:
A női agy és a férfi agy a címe (klikk és bejön). Nagyon humoros, akit csak ismerek, mindenki szereti. De emögött a humor mögött értsük meg a lényeget is: nem vagyunk egyformák. A nőknek szükségük van a csevegésre, ventillálásra, a kibeszélésre, arra, hogy csak meghallgassák őket; a férfiaknak pedig a semmittevésre, a ‘semmi-dobozukra’, az üres csendre. Őszintén, ezért sokszor irigylem őket …
Egyéni konzultációim mellett női és (házas)páros csoportokat vezetek és látom, tapasztalom, érzem, hogy valójában nő és férfi ugyanazt akarják: békét, biztonságot, szeretet és GYERMEKET. Nézzetek egymásra ilyen szemüveggel és szeressétek egymást. Jusson eszetekbe az első randi, az első pár hónap-év. Elevenítsétek fel.
És mivel gyanítom, hogy ezt most ti nők olvassátok csak, dobjátok át a blog-linket a férjeteknek is, …. amikor éppen jókedve van 😉
Szeretettel küldök nektek még két linket, ahol a koronavírus idejére díjmentes programokhoz tudsz csatlakozni – a legkönnyebben a CsillagKuckó oldaláról tudsz ezekhez eljutni:
Babaváró-Ingyenes-LelkiOnline-20percKonzultáció és Csillagváró Klub – díjmentes online csoportos találkozó.
Az egyik egy ingyenes lelki „ügyelet” – fejenként 20 percben online egyéni beszélgetés, kamerával. Be kell jelentkezni. Ezt is javaslom továbbadni a férjeknek, mert tényleg megtapasztaltam, hogy szuperjól tudnak ők is beszélni az érzelmeikről. Nagy lelkük van ám nekik is. Hátha nekik is segítség ez. A táblázatot folyamatosan bővítjük újabb időpontokkal.
Az első oszlop, a hétfő a kolléganőmé, Gabié – a második, a csütörtök az én napom.
A másik pedig egy nyílt női csoportban való kötelezettségmentes részvétel lehetősége, kéthetente keddenként.
Bármelyik témával megkereshettek bennünket: termékenységi gondok, lefújt kezelések, halasztott beavatkozások, várandósság, szülés, párkapcsolat.
Férjeknek extra: Nem lehetne már végre másról is beszélni?
Ebben a 20 percben amellett, hogy meghallgatlak, beszélgetünk, kitaláljuk azt is, mi segíthet neked a továbbiakban. Hogyan éred el saját erőforrásaidat. Azokat az erőforrásaidat, amik ott vannak benned, de most épp jó mélyre ásódtak.
Most, a nehéz időkben én is megváltozott, esetenként kedvezőbb kondíciókkal fogok dolgozni, ez is kialakulóban van még, ezt is megbeszéljük.
Hogy mit tehetsz most egyedül is?
Találj magadnak ínyedre való elfoglaltságot. De fontos, hogy csak akkor, ha kisírtad, kidühöngted magad. Ezeket elnyomva nehezebb lesz. Engedd meg magadnak minden érzelmedet, érzésedet. Érdemes esetenként használati útmutatást is adni otthon magadhoz: jelezheted, hogy most neked nem jó, fáj, megértést, elfogadást kérsz. De ugyanígy jelezd azt is, ha éppen jóérzésed, jókedved van. Ezt is joga van tudni a férjednek 🙂
Ha szereted a zenét, hallgasd. Ha szeretsz rajzolni, rajzolj. Ha szeretsz énekelni, énekelj.
Ha szeretsz kézimunkázni, tedd azt. Egyébként, a kötés-horgolás jótékony mentális hatásának komoly szakirodalma van. Azt is mondják, hogy míg hurkolod a szemeket, a gondolataidat-érzéseidet rakod ki a munkádba. Érdemes hát teremtő jelleggel hurkolgatni 🙂
Az én anyukám, aki 78 éves, állandóan köt. Minden fonalat megköt, amit talál. És ezt mondja: „Katikám, én ha kötök, boldogságot érzek.” – pedig van elég lelki baja neki is.
Ha szereted az édességet, most ehetsz picit többet (az elején szabadabban, majd óvatosan).
Ha szeretsz főzni, most van rá időd is.
És szerintem egy-egy pohár rozé sem árt.
Hozok fenti videó mellé még egy ajánlót, olvasnivalót:
Mustó Péter, Csendben születik az élet c. könyvét (klikk)
(Hitvallástól teljesen függetlenül olvasható, szép és hasznos – én magam nem vagyok megkeresztelve, ám van egy saját hitrendszerem. Hiszek a Létezésben és a Gondviselésben. Szívből kívánom ezt neked is.)
Meg hozok egy szép jógagyakorlatot is. Ehhez nem kell jóginak lenni, sőt nem is kell hozzá a rendszeres jógázás. Magam sem jógázom, de ezt szoktam gyakorolni, csinálni.
Egy kundalini-jóga oktató ismerősömtől kértem valamit arra, hogy meg tudjam már végre valósítani azt a sok-sok tervemet, amik mind-mind fent lebegnek az álomvilágomban. Ezt kaptam tőle (klikkelj): Sa Re Sa Sa
(Ha a mozdulatot figyeled, fent a fejednél a lótuszforma, amiben benne van a terv, a cél, az álom – és onnan hozod le, gyökerezteted be a földbe, amit szeretnél, majd az újabb felvitellel adod vissza egy részét az univerzumnak, hogy újra éleszthesd, amikor majd megint lefelé hozod. Körforgásban van. A mantrának is van jelentése, valami ilyesmi, de én ezt most itt nem szeretném túlspiritualizálni. Utánajárhatsz, ha van kedved. Én utánajártam anno és használok belőle annyit, amennyi nekem segít.)
Húúú … mennyit írtam már. És még mennyit tudnék … 🙂
Hagylak most, és köszönöm a figyelmed.
Kitartást, bölcsességet és egészséget kívánok nektek.
Türelmet, amiben minden jóra fordul.
Egy táncos csoportból (NIA-tánc) hozom búcsúzóul ezt a mottót neked – érezd meg, neked mit jelent:
A test nyugodt.
Az elme éber.
A lélek várakozik.
Sok szeretettel,
Varga Katalin – Katka
Kérlek, ha hasznosnak találtad az írást vagy a linkeket, add tovább oda, ahol szerinted jól jöhet.
Segítsünk egymásnak.
